Hétfő reggel Parragh László MKIK-elnök előadásával kezdetét vette a kamara Gazdasági évnyitó című rendezvénye, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával. Varga Mihály prezentációjában bejelentette hivatalosan is: idén nem 2,9% lesz a költségvetési hiánycél, hanem 4,5% és 2026-ban lehet 3% alatt a deficit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrevetítette: új versenyképességi csomagot dolgoznak ki, ami hamarosan nyilvános lesz. A helyszínről élőben tudósítottunk.
Hétfőn 10 órakor veszi kezdetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szokásos, minden évben megrendezett Gazdasági Évnyitó rendezvénye, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mellett felszólal majd Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. A Portfolio az eseményről élőben tudósít a helyszínről.
Minden vállalkozás, illetve cégvezető, tulajdonos a napokban kapta vagy kapja kézhez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató levelét a kamarai hozzájárulás megfizetésének határidejéről.
Átengedte a nemzeti Választási Bizottság a Jobbik azon javaslatát, hogy népszavazás legyen a kötelező kamarai tagságról - írja a hvg.hu
Több tízezer magyar vállalkozás van veszélyzónában amiatt, hogy tavaly év végén kényszerből rendkívül magas árak mellett kellett új fix áras áramszerződést kötnie, így egész évre beragadt ezekbe a konstrukciókba, ez pedig az ipari termelést láthatóan visszafogja, és akadályozza az infláció leszorítását is, így kormányzati beavatkozásra van szükség – rajzolódik ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékeseinek mai közös cikkéből. A jelek afelé mutatnak, hogy legalább húszezer cég van a készülő megsegítés célkeresztjében, akik 320 euró/MWh feletti áron kötöttek szerződést, miközben most 100 euró körüliek a piaci árak, illetve az energiaköltségek működési arányához kötnék a kormányzati beavatkozást. Jövő héten kormányzati bejelentés várható, ahogy azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap már megüzente, és könnyen lehet, hogy ez a döntés lesz az Orbán Viktor kormányfő által ma belengetett új gazdaságvédelmi akcióterv egyik fontos eleme.
A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából ma állami kitüntetést kapott a magyar gazdasági élet két meghatározó szereplője, Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója és Krisán László (címlapképünkön jobbra), a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján tartott beszédet Parragh László, Varga Mihály és Nagy Márton előadása után. A pénzügyminiszterhez és a gazdaságfejlesztési miniszterhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordított a munkaerőpiaci kilátásoknak, és jelezte, hogy 500 ezer új munkaerőre lenne szükség és ezt elsődlegesen a belső tartalékokból kell előteremteni. Itt pedig konkrétan megemlítette a határon túli magyarokat és azt is leszögezte, hogy ha gazdasági migráció keretében be is jöhetnek külföldi munkavállalók, azokat kényelmi okokból nem szabad behozni, mert azzal "Magyarország kulturálisan aknázná alá az életét". A geopolitikai helyzetről alkotott gondolatait is megosztotta a vállalkozó közönséggel, ugyanis szerinte a háború csak a felszín és éppen Európa gazdasági térképének újraszerkesztése folyik, és ez amerikai kísérlet. A konkrét kormányzati tervek között említette meg, hogy Kelet-Magyarországon a kormány 2-3 nagyteljesítményű gázerőművet fog építeni, hogy a beruházásvezérelt iparbővülést a térségben támogassa. Az akkumulátorgyárakat támogató kormányzati politikát a védelmébe vette, a járműipartól függ ugyanis 300 ezer család megélhetése közvetlenül is. Aláhúzta továbbá, hogy Magyarország nem mond le az orosz energiáról. Míg Nagy Márton és Varga Mihály kínosan ügyelt arra, hogy ne tegyen semmilyen megjegyzést a Magyar Nemzeti Bank politikájára, Orbán Viktor szóba hozta az ügyet és elismerte, hogy van most egy gazdaságpolikai vita az MNB és a kormány között, és érzékeltette, hogy hHa széthúznak a lovak, akkor a kocsi az árokban köt ki". Azt is bevallottta, hogy az ő kötelessége újra megteremteni a gazdaságpolitikai ágak közötti összhangot.
Csütörtökön 10 órakor veszi kezdetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományosan minden évben megrendezett Gazdasági Évnyitó című rendezvénye, amelyen ezúttal Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szólal fel. Az eseményen Parragh László a jegybanknak üzent, szerinte a gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik. Nagy Márton miniszter azt hangoztatta, hogy folytatódik a beruházásra épülő gazdasági növekedés, a beruházási rátát 30%-ra akarják emelni, és ehhez lényegesen több energiára, valamint a munkaerő számának emelésére van szükség. Erre az egyik lehetőség a gazdasági migráció a gazdaságfejlesztési miniszter szerint. Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy kezdenek kimerülni a munkerőben rejlő belső tartalékok. Emellett a magyar gazdaság kilátásait is értékelte a tárcavezető.
Az érintett cégek a napokban kapták kézhez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató levelét arról, hogy meddig kötelesek megfizetni a kamarai hozzájárulást.
2023. január 31-én megalakult és megtartotta első ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként fog működni. A Fórum üléseire negyedéves rendszerességgel kerül sor - olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
Az energiaárak elszállása mintegy 21 ezer kis- és középvállalkozást (kkv) sodor a csőd felé Magyarországon, mivel ők idővel nem tudják majd a durván megugró áramköltségeket áthárítani, ezért az ő esetükben javasolta azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány felé, hogy tegyék lehetővé a rezsicsökkentett egyetemes szolgáltatói körbe való belépésüket és pont ezt jelentette be tegnap a kormány – derül ki az MKIK pénteki közleményéből. Az viszont egyelőre nem hangzott el a tegnapi kormánybejelentések között, amit a kamara szintén javasolt, miszerint mérlegeljék az energiaszolgáltatók egyéb díjainak átmeneti befagyasztását, illetve újabb díjak bevezetésének megtiltását. Orbán Viktor kormányfő a péntek reggeli rádióinterjúban egyébként azt mondta: csak a jövő hét elején hozzák meg a végső döntést az egyetemes szolgáltatói kör kibővítéséről a vállalkozások számára, így az is lehet, hogy ennek keretében dől majd el a kamara által javasolt díjbefagyasztások és tiltások kérdése is.
A digitalizációt nem lehet tovább halogatni, aki nem lép, behozhatatlan hátrányt szenved. A jó hír, hogy a vállalkozások rengeteg segítséget kaphatnak abban, hogyan és min kellene változtatniuk ahhoz, hogy versenyelőnyre tegyenek szert. Czimbalmos Leventével, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programja projekt szakmai vezetőjével a magyar kkv-k digitalizációs lehetőségeiről beszélgettünk.
A Magyar Bankszövetség Elnöksége ajánlással fordul tagjai, a bankszektor intézményei felé, hogy a teljes átoltottság elérését hatékonyan elősegítse: egy fizetett szabadnapot javasolnak a banki alkalmazottaknak, ha oltakozni mennek - derül ki a bankszövetség és az MKIK közös közleményéből.
Az eddigi 25 szakmacsoporton túl további vállalati kör számára is dolgoznak a 10 milliós állami ingyenhitel program létrehozásán, amelyek 20-40%-os árbevétel-csökkenést szenvedtek el a koronavírus-járvány hatására, a program harmadik kiterjesztése pedig majd valamikor ősszel jöhet – jelezte egy ma délutáni online szakmai rendezvényen Parragh László. (Cikkünk eredeti verziójában tévesen az szerepelt, hogy további 20 szakmacsoportnak jöhet a konstrukció. A hibárért elnézést kérünk.)
Azért van ez a nagy felháborodás az iparűzési adó két évre való eltörlésével kapcsolatos javaslatunk körül, mert a legérzékenyebb pontra tapintottunk, mint amikor a fogorvos a szuvas fogat kopogtatja – reagált a Kossuth Rádió ma reggeli adásában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi Iparkamara elnöke közben azt is elárulta, hogy „nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy 5%-ra, akár 4%-ra levigyük a társasági adót, itt Brüsszel véleményével kell még foglalkozni”.
A helyi iparűzési adó 2020-ra és 2021-re való teljes eltörlését javasolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormánynak, a már végrehajtott adófeltöltéseket „lelakhatóvá” tennék a jövőben, és azért, hogy a helyi önkormányzatok ne tudjanak más területen adókat emelni, ezért ezek befagyasztására is javaslatot tesz a kamara – jelezte a Magyar Nemzetnek a kamara elnöke.
Ez lassan már válsághelyzet.
Gyanús tárgyat találtak a londoni Gatwick reptéren.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
